Szénanátha

Szénanátha a neve annak a betegségnek, amely kora tavasztól késő őszig gyötri a beteget. Szeme, orra, füle, torka viszket, tüsszögési rohamai vannak, szemei gyulladtak, könnyesek. Köhög, hörög, sípol a melle és fullad. A betegség tünetei évről-évre mindig ugyanabban az időszakban jelentkeznek. A tüneteket a levegőbe kerülő virágpor okozza.

Miért éppen én lettem szénanáthás ?

Ezt a kérdést minden beteg felteszi magának. A szénanátha egy allergiás betegség. Teljesen még ma sem tisztázott okból az allergiás ember védekező rendszere, az immmunrendszer fokozottan termel egy olyan ellenanyagot, amely felelős az allergiás tünetek kiváltásáért. Ezt az ellenanyagot immunoglobulinnak hívják (IgE). A nem allergiások vérében nem keletkezik virágpor hatására ilyen ellenanyag.

Gyakori ez a betegség ?

Sajnos igen, főleg a fiatalok betegsége, de bármely életkorban elkezdődhet. Gyakorisága mintegy 5 %. 50 év fölött a tünetek fokozatos enyhülése figyelhető meg.

Miért okozhat a virágpor szénanáthát ?

Tavasszal és nyáron nagy mennyiségű virágpor kerül a levegőbe. Főleg azok a növények ontják a virágport, amelyek beporzása szél által történik. A szél a virágport több száz kilométerre is elviheti, így a virágporérzékenyeknél a betegség tünetei városokban is jelentkezhetnek. Természetesen a virágokban gazdag helyeken (mezőkön, erdőkben) sokkal súlyosabban jelenkeznek a tünetek. Az eső jótékony hatású, mert az esőcseppek magukkal ragadják a virágport. A meleg, száraz, szeles idő kedvez a virágpor terjedésének, mennyisége a levegőben újra megnövekszik.

Mely növények virágpora okoz leggyakrabban szénanáthát ?

A kora tavaszi szénanáthát a mogyoró, az égerfa, nyírfa virágpora okozza. A májusban, júniusban kezdődő panaszokért a füvek virágpora felelős. A július közepén kezdődő náthát az összetett virágzatú növények: az üröm, a lándzsás útifű, a fehérlibatop virágpora hozza létre. Az augusztus elején kezdődő náthát a parlagfű okozza. Ez egy nagyon gyakori gyomnövény. Városokban is megtalálható minden elhanyagolt, meg nem művelt területen. Utak mentén, erdőszélen, építkezések területén csaknem színtenyészetben található.

Meg lehet-e állapítani egy náthás betegről, hogy allergiás-e ?

Igen. Az allergológus szakorvos meg tudja állapítani. Kikérdezi a beteget, bőrtesztet végez és még egyéb laboratóriumi vizsgálatokkal is alátámasztja a diagnózist.

Mit tegyen a szénanáthás beteg ?

A virágpor-érzékeny beteg:

    - a virágporszezonban keveset tartózkodjon a szabadban

    - viseljen szemüveget, amely megakadályozza a pollen lerakódását a kötőhártyán

    - a tünetek jelentkezése idején minél gyakrabban mosson arcot, hajat

    - a hosszú haj, bajusz, szakáll nagy mennyiségű virágpor lerakódását teszi lehetővé

    - meleg, szeles időben tartsa az ablakokat zárva

    - ha vonaton utazik, ne üljön a nyitott ablak mellé, hanem menetiránynak háttal a kocsi közepén foglaljon helyet

    - a gépkocsi ablakát zárva kell tartani még meleg időben is

    - porolja le ruháját, mielőtt belépne a lakásba, ne vigye a halószobába a nappal viselt ruháit

    - ne tartson vágott virágot, virágzó növényt a lakásban

    - ne fogyasszon mézet, mézzel készült édességeket, propoliszt. Gyógyteák készítése, kamillás szemborogatás tilos, mert fokozza az allergiás tüneteket

    - tervezze a szabadságát úgy, hogy ne essen egybe annak a növénynek a virágzásiidejével, amelyre érzékeny. Ilyenkor tartózkodjon inkább zárt helységekben

Kezelés

Mivel az alergének teljes elkerülése lehetetlen, az allergiás rinokunjuktivitiszek töbségében szükséges a gyógyszeres kezelés. A klasszikus vagy nem szelektív antihisztaminok (romergán, feniramin, klórfenoxamin, klemastin, stb.) kellemetlen mellékhatásokat, főleg álmosságot, kábultságot okoznak. Emiatt a modern, nem szedatív antihisztaminok használata került előtérbe : loratadin, fexofenadin, cetirizin, aztemizol, acribastin és ebastin. Az orális antihisztaminok a szem-, orr-, szájpadlás- és fülviszketés enyhítésére, a könnyezés, szemgyulladás, tüsszögés és vizes orrfolyás csökkentésére használatosak, kevésbbé hatékonyak orrdugulás esetén.

Újabban a gyógyszertárakban lokális antihisztaminok jelentek meg a szem- és orrtünetek enyhítésére: azelastin és levokabastin.

A dinátrium kromoglikátot a szem, orr és bronchusok szintjén alkalmazzák. Csak akkor hatékony, ha a virágporral való kontaktus előtt alkalmazzák. A betegek kevésbé kedvelik, mivel napi négy adagban kell szedjék. Kevésbé hatásos mint a helyi kortikoterápia.

A topikus érszűkítők (orrcseppek) használata a legkedveltebb kezelési mód azon betegek számára, akik nem jelentkeznek orvosi vizsgálatra. Hosszas használatuk ellenjavalt, mivel gyógyszer okozta rinitiszt eredményezhetnek. Tabletta formájában való alkalmazásuk, nem szedativ antihisztaminnal társítva egyes esetekben hatásos lehet az orrdugulás felszámolása révén.

A mérsékelten súlyos és súlyos allergiás és nem allergiás rinitiszek, valamint az orr polipózís kezelésében első helyen a topikus nazális kortikoterápia (beklometazon, triamcinolon, flutikazon, budesonid, mometazon stb.) áll. A kötőhártyagyulladás kezelésében néha szükségessé válik antihisztamin társítása is. Csak igen súlyos esetekben javallt a szisztémás kortikoterápia és a mellékhatások miatt csak rövid ideig. Ha a felsorolt gyógyszerek alkalmazása eredménytelen, az allergológus szakorvos javasolhatja az antiallergiás vakcinák alkalmazását, az úgynevezett immunoterápiát. Ennek a kezelési módnak a lényege, hogy minden beteg, egyéni érzékenységének megfelelően 3-5 éven keresztül standardizált pollenkivonatokat kap bőr alatti injekciók formájában.A kezelést ősszel kezdik kis adaggal, melyet fokozatosan emelnek a fenntartó dózisig. Kezdetben a beteg hetente kapja az injekciókat, majd a fenntartó adag elérése után havonta. Csökkentett adagban az immunoterápiát virágzás idején is folytatják. Ez a kezelési mód kizárólag az orvos jelenlétében végezhető.

Újabban szublinguális készítmények is forgalomba kerültek; előnyük, hogy otthon is szedhetőek.

Gyógyítható-e a szénanátha ?

Mivel az allergia oka ismeretlen, a betegség nem gyógyítható. Rendszeres, folyamatos gyógykezeléssel és standardizált kivonatokkal végzett vakcinák alkalmazásával (immunoterápia) azonban a szénanátha kontrollálható. A tünetek enyhíthetők, és lényegesen rövidül az időtartamuk is.