Az asztma diagnózisa

 

1. sz. Ábra - Asztma-e?
Figyelembe kell vennünk az asztma diagnózisát amennyiben a következő tünetek, jelek közül valamelyik jelen van:
  • Wheezing - kilégzéskor hallatszó magas, fütyülő hangok - főleg gyerekeknél. (Egy tüdő vizsgálat nem zárja ki az asztmát.)
  • A kórelőzményben jelenlévő:
    • éjszaka súlyosbodó köhögés
    • visszatérő wheezing
    • visszatérő nehézlégzés
    • visszatérő mellkasi szorító érzés
Megjegyzés: Az ekcéma, a pollenallergiás rhinoconjunctivitis, a családi kórelőzményben szereplő asztma vagy más atópiás betegség gyakran társul asztmával.
  • Tünetek, melyek éjszaka jelennek meg vagy éjszaka súlyosbodnak, és felkeltik a beteget álmából
  • Tünetek, melyek megjelenése, vagy súlyosbodása kapcsolatba hozható:
    • erőkifejtéssel
    • virózisokkal
    • állati allergénekkel
    • háziporatkával (tollúból, ágyneműből, plüsshúzatból, ágyterítőből)
    • füsttel (cigaretta, fa)
    • pollenel
    • hőmérsékletváltozással
    • erős izgalommal (nevetés, sírás)
    • kémiai anyagokkal (aeroszolok)
    • gyógyszerekkel (aszpirin, beta blokkolók)
  • A levegő áramlás változó és reverzibilis csökkenése (peak-flowmeterrel mérve) bármelyik esetben a felsoroltak közül:
    • A PEF legalább 15%-l nő, 15-20 perccel a rövid hatású béta2-agonista inhalálása után, vagy
    • A PEF reggeli és esti értékei (12 óra köz) több mint 20%-l változik a hörgtágító kezelés alatt álló betegek esetében (több mint 10% azoknál akik nincsenek hörgtágító kezelés alatt), vagy
    • A PEF legalább 15%-l kevesebb 6 perc szaladás után


  • Az asztma diagnózisának akadályai:
    • Azon kisgyerekeket, akiknek a fő tünetként köhögés, vagy légúti gyulladások alkalmával fellépő wheezing szerepel, sokszor tévesen bronchitisként, tüdőgyulladásként vagy akut légúti fertőzésként diagnosztizálják és ennek megfelelően kezelik, természetesen hatástalanul, antibiotikumokkal vagy köhögéscsillapítókkal. Hatásos antiasztmatikus kezelés nagyon jó diagnosztikai kritérium.
    • * Azoknál a csecsemőknél és kisgyerekeknél, akiknél wheezing lép fel a légúti virózisok során, később nem kötelezően alakul ki asztma. Őket ellenben kezelhetjük antiasztmatikus gyógyszerekkel a hörgőszűkűletes periodusokban. Nem létezik egyetlen biztos módszer sem annak megítélésére, hogy ezen gyerekek közül kinek fog állandó asztmája kialakulni, de a családban előforduló allergia vagy asztma, és ha perinatálisan a gyerek cigaretta füstnek vagy más allergéneknek volt kitéve elősegíthetik az asztma kialakulását.
    • Az asztma diagnózisát figyelembe kell vennünk ha a beteg "meghűlései gyakran leszállnak a mellkasába", ha 10 napnál tovább tart a gyógyulás vagy ha javulást érünk el antiasztmatikus kezelésre.
    • A dohányosok és az idősebb betegek gyakran Krónikus Obstruktív Broncho-Pneumopátiás betegek, melynek tüneteti hasonlítanak az asztma tünetetire. Az asztma elkülönítése sokszor lehetetlen és nem kell elkülöníteni az antiasztmatikus kezeléstől. Kezelésre javuló PEF érték diagnosztikai kritérium.
    • A munkahelyen kémiai irritáló anyagoknak, vagy allergéneknek kitett munkások asztmásokká válhatnak amit tévesen krónikus bronchitisnek vagy Krónikus Obstruktív Broncho-Pneumopátiának diagnosztizálnak. Ilyen esetben a korai diagnózis (PEF mérése otthon és a munkahelyen), a fent említett anyagok kerülése, és a korai kezelés bevezetése elsőrendű fontossággal bír.
    • * Az asztmás krízisek diagnózisa nehézségekbe ütközhet. Például, nehézlégzés krízisek, mellkasi szorító érzés, wheezing léphetnek fel crup bronchitis, szívrohamok, hangszálak diszfunkciója esetén is. A diagnózist segíti a spirométer, a tünetek reverzibilitása hörgtágítókra, a krízisek megjelenési módja (például, az asztma gyakori triggereinek való kitevés után). A mellkasi felvétel segít kizárni a fertőzést, a proximális légútak sérüléseit, kongesztív szivelégtelenséget vagy idegen test aspirációt.

2.sz. Ábra - A Peak flowméter: használat és technika
  • A tüdőfunkció mérése felértékeli a levegő kiáramlás akadályának mértékét és segíti az asztma diagnózisát, illetve követését. Ezen objektív mérések igen nagy fontossággal bírnak, mivel sokszor sem a beteg sem az orvos nem ismeri fel az asztma jeleit vagy súlyosságát. Az asztma kezelésében a tüdő funkció követése úgy használandó, mint a vérnyomás mérés a magas vérnyomás betegség diagnózisában és követésében.
  • A peak flow méter a PEF-et (peak expiratory flow-t vagy csúcskiáramlási értéket)méri vagyis a levegő maximális áramlását a légútakban egy erőltetett kilégzés során
  • A PEF mérés pontossága a beteg erőfeszítésétől, illetve az elvégzési technika helyességétől függ. Több féle peak flow méter létezik, de a használati technika mindegyik esetében ugyanaz:
    • Álljon fel és fogja a peak flow métert úgy, hogy ne akadályozza a mutató mozgását. A mutatót állítsa a mérce alapjára
    • Vegyen egy mély lélegzetet, tegye a peak flow métert a szájába, ajkaival szorítsa össze a peak flow méter szájba járó részét, majd a lehető leggyorsabban és legerősebben fújja ki a levegőt. A nyelvével ne tömeszelje el a járatot a száji részben.
    • Jegyezze fel az eredményt. Vigye vissza a mutatót a 0-s pontra.
    • Ismételje meg kétszer. Válassza ki a legnagyobbat a három érték közül.
  • A PEF napi követése, két-három héten keresztül, hasznos a diagnózis és a kezelési terv felállításában. Hogyha két-három hét alatt a beteg nem ér el 80%-ot az előre meghatározott PEF értékből (ez minden peak flow méterhez hozzá van csatolva), egy orális kortikoterápia hasznos lehet a beteg legjobb PEF értékének meghatározására
  • A PEF hosszútávú követése, együtt a tünetek követésével, hasznos a beteg, kezelésre adott válaszának megítélésére. Ugyanígy a PEF követése segíthet a betegség sulyosbodásának korai felfedezésében, még a tünetek megjelenése előtt. (lásd Az asztma követése és a kezelés megváltoztatása egy hosszútávú és hatékony ellenőrzés érdekében)

Tartalom