AZ ALLERGIÁS RINITISZ DIAGNOSZTIKÁJA

A diagnózis felállításának pillérei:

• jellemző allergiás kórtörténet

• a tünetek azonosak a "tüsszögők és orrfolyással küszködők" csoportjában találhatókkal. Ezek a tünetek azonban nem kizárólag allergiás eredetűek lehetnek

• diagnosztikus eljárások

-      Az allergiás betegségek diagnosztikájában alkalmazott in vivo és in vitro tesztek a szabad és a sejthez kötött IgE kimutatását célozzák meg. Az allergia diagnosztika sokat fejlődött a standardizált allergén kivonatok megjelenésével, amelyek a legtöbb inhalációs allergén esetében megfelelő  minőségűek.

-          Azonnali típusú reakciót kiváltó bőrpróbák széles körben alkalmazottak az IgE-mediált allergiás reakciók igazolására. Ezek az allergia diagnosztika fontos eszközei.

Megfelelő technikával végezve meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak egy konkrét specifikus allergia fennállására. Miután reprodukálható elvégzésük és az eredmények helyes interpretálása számos tényezőn múlik, ajánlatos, hogy ez a vizsgálatot csak gyakorlott szakember végezze.

-          Az allergén-specifikus szérum IgE meghatározás fontos diagnosztikus eszköz, amelynek jelentősége a bőrpróbákéhoz mérhető.

-          Az allergénnel végzett nazális provokációk elsősorban a kutatás, kevésbé a klinikum eszközei. Mindenek előtt a foglalkozási rinitisz diagnosztikájában lehetnek hasznosak.

-          Képalkotó eljárások igénybe vétele általában nem szükséges.

Az asztma diagnosztikája

-    A tünetek sokszor átmeneti jellege és a légúti ellenállás gyógyszer hatására vagy spontán bekövetkező reverzibilitása miatt a társuló asztma diagnózisának felállítása nehézségekbe ütközhet.

-    Azok az irányelvek, amelyek az asztma felismerését és diagnózisának felállítását szolgálják a GINA (Global Initiative for Asthma) dokumentumban találhatók, alkalmazásukat az ARIA koncepció is ajánlja.

-    A légzésfunkciós vizsgálat és a légúti obstrukció reverzibilitásának igazolása nélkülözhetetlen

lépés az asztma diagnózisának felállításában.

Tartalom