AJÁNLÁSOK

 

1.       Az allergiás rinitisz vezető krónikus légúti megbetegedésként határozható meg az alábbi szempontok alapján:

o        prevalencia

o        hatás az életminőségre

o        hatás az iskolai / munkahelyi teljesítményre és teljesítőképességre

o        anyagi terhek, kiadások

o        kapcsolat asztmával

o        kapcsolat szinuszitisszel és más komorbiditásokkal, mint pl. konjunktivitisz

2.       Más ismert rizikó tényezők mellett az allergiás rinitiszt is az asztma rizikó tényezőjeként kell értékelni

3.       Az allergiás rinitisz újonnan definiált alcsoportjai:

  • intermittáló

  • perzisztáló

4.         Az allergiás rinitisz csoportjai súlyosság szerint, a tünetek súlyossága és életminőséget korlátozó

hatásuk alapján: enyhe, mérsékelt vagy súlyos.

5.    Az alcsoport beosztás és a súlyosság alapján lépcsőzetes terápia javasolt.

6.    Az allergiás rinitisz kezelése az alábbiak kombinációiból állhat:

  • allergén elkerülés (amennyiben alkalmazható)

  • farmakoterápia

  • immunterápia

7.    A környezeti és a szociális tényezőket optimalizálni kell a betegek normális életvitelének

biztosítása érdekében

8.       A perzisztáló allergiás rinitiszes betegeket asztma szempontjából is értékelni kell a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat információi alapján. Lehetőség szerint légzésfunkciós vizsgálatot is szükséges végezni náluk hörgőtágító alkalmazása előtt és után is.

9.       Az asztmás betegeknél kórelőzményi adataik ismeretében és fizikális vizsgálatuk alapján mérlegelni kell rinitisz lehetőségét is.

10.   Egyidejűleg meglévő felső és alsó légúti allergiás megbetegedés kezelésére kombinált kezelési stratégiák alkalmazása kívánatos, a hatásosság és biztonságosság szempontjainak figyelembe vételével.

11.   Fejlődő országokban a rendelkezésre álló kezelésmódok és beavatkozási lehetőségek, valamint a vállalható költségek ismeretében speciális stratégiák kidolgozására és alkalmazására lehet szükség.

 

 

Tartalom